Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csernus Imre sajátos terápiája - "Tegnap volt az a mai reggel"

"Hány éve heroinozik? Öt? Akkor kibír még két hetet!" - mondja útravalóul dr. Csernus Imre a terápiájára jelentkező drogosnak. Mielőtt ugyanis felvenne egy pácienst a Lipótra, hét-tizennégy napra visszaküldi az utcára - gondolkodni. A pszichiáter azt mondja, őt nem az érdekli, hogy valaki narkózik-e. Ha a kábítószer mellett dönt, legyen kemény, és vállalja a következményeit is. Ne jöjjön hozzá nyavalyogni, hanem menjen ki az utcára, és drogozzon!

Kitartóan kaparássza egy heroinista fiú dr. Csernus Imre orvosi szobájának ajtaját. Rímbe szedte legfrissebb gondolatait. Most nem talál hallgatóra, Csernus elhajtja, ne tapadjon már rá, mint egy pióca. Egyébként is elég nagy a forgalom, egy másik fiú lázasan keres valakit, ezért zörget az irodába. A doktor hiába mondja, hogy Renátáékat füvezés miatt előző éjjel kirúgta az osztályról, a fiatalember ma reggel látni vélte a lányt valamelyik folyosón. Csernus megnyugtatja, ez csak a nyugtató gyógyszerek hatása, egy kis amnézia. Tegnap volt az a mai reggel... Nem gondolná az ember, hogy a masszív heroinisták és kokainisták között főbenjáró bűn egy marihuánás cigi, de kiderül, hogy Csernus szerint csak a Lipótmező VII. osztályán az. Az addiktológus terápiájának lényege ugyanis az, hogy szembesítse a betegeket saját magukkal. Ez közhelyesen hangzik, de itt valóban tükörtechnikáról van szó. Törvényszerű, hogy a változás fájdalommal jár. Az orvos pedig nem engedi meg pácienseinek, hogy az önvizsgálat időszakában bármilyen szerrel elhomályosítsák tudatukat. Még egy spangli sem jöhet szóba. Ha valaki esetleg heroint próbál becsempészni az osztályra, nemcsak néhány hónapra, hanem évekre, talán örökre búcsút mondhat ennek a terápiának. Ez nem kis veszteség egy kábítószerfüggőnek, mivel Csernus doktorhoz kerülni ilyen előzmény nélkül sem egyszerű. Az addiktológus először hét-tizennégy napra elküldi a jelentkezőket - gondolkodni. Gyógyszert ritkán ír fel ekkor nekik, mert ezt sokszor a droggal együtt szedik. "Hány éve heroinozik? Öt? Akkor kibír még két hetet!" - mondja útravalóul. A legtöbben visszatérnek. De még ekkor sem biztos, hogy elvállalja őket. Szerinte több intézetben elhamarkodják a "hirtelen felindulásból" jelentkező kábítószerfüggők felvételét. Akik öt óra múlva már törnek-zúznak kínjukban: engedjék ki őket, ők nem is így gondolták az egészet. Az egy-két hetes, utcai "elszántsági próba" után a Lipót VII. osztályán komoly beszélgetés következik problémákról, tervekről. Ha megkérdezi a jelentkezőktől Csernus, miért akarnak leszokni, jönnek a standard válaszok. "Mert elfogyott a pénzem." "Nem akarok már állat lenni." "Elegem van ebből az életformából." "Az anyukám, a nagymamám, a barátnőm ezt szeretné." Ha a doktor úgy dönt, felveszi az illetőt, megállapodnak a játékszabályokban: nincs drog, nincs telefonálás, nincs (vagy alig van) látogató. Dolgoznia kell a hálószobában, a telefonszolgálatban, a "csoporton", és főleg saját magán. Ha nem sikerül elsőre, nem baj. Csernus nem tekinti kudarcnak a visszaeséseket. Akármilyen furcsán hangzik, őt nem az érdekli, hogy valaki narkózik-e. Ha ugyanis egy ember ezt akarja, ő tiszteletben tartja a döntését. De akkor legyen kemény, és vállalja az ezzel járó következményeket. Ne jöjjön hozzá nyavalyogni, hanem menjen ki az utcára, és drogozzon! Ha viszont tényleg le akar szokni, ne hazudjon magának! Amennyiben igazán komoly az elhatározása, azok a durva kérdések sem fogják eltántorítani, amelyeket a doktor az első beszélgetéseken nekiszegez. "Milyen érzés rabszolgaként élni?" "Jó gyávának lenni?" "És maga szerint miért van szükség vesztesekre?" Aztán további kérdések következnek - immár a terápiában: Mi az erősebb, az akarom és a kell, vagy a szeretném és a lehet? Mi a fontos, az út vagy a cél? Mikor mondta valakinek utoljára, hogy szereti? Hogy miért jó Csernusnak ez az egész, arra meglepően válaszol. Nem emberbaráti szeretetről és az orvosi hivatástudatról monologizál, hanem valamiféle kivagyiságról. Mindig olyat akart megpróbálni, ami senkinek nem sikerült. Aztán olyat, amit már senki sem próbált. Azt mondták neki: a narkósokat nem lehet leszoktatni. A szobája falára ragasztgatott több száz képeslapból nem ez derül ki - ezeket gyógyult páciensei küldték neki a világ minden részéből. Olyan is volt, hogy meg akarták késelni. Előfordult az is, hogy egy - afféle hirtelen felindulásból jelentkező - narkós késsel kezdte nyiszálni a karját, mert nem akarta őt felvenni az osztályra. De nem ítéli el ezeket az embereket, sőt legjobban azokban bízik, akik már túl vannak egy súlyos megmérettetésen. Szerinte ez - előbb vagy utóbb - mindenki életében eljön. Saját, nagy próbájának a szembesülést tartja - a céljaival. Valaha a legjobb addiktológus akart lenni, aztán észrevette, hogy a betegek kezdenek tőle elpártolni. Rájött, hogy valamit rosszul csinál. Irtó nagyképű lett. Ma már nem akar a legjobb lenni a szakmájában, de szívesen dolgozna például újra színházban. Szász János rendező ugyanis két éve felkérte, legyen tanácsadó a Marat/Sade-előadás próbáin, a Gyulai Várszínházban. Andorai Péter alakította Marat-t. A premier előtti napig azonban nem sikerült megtalálnia az őrültfigurát. Csernus utolsó éjjel órákig beszélt a színésszel, aki a másnapi bemutatón nemcsak a közönséget, hanem kollégáit és a rendezőt is meglepte vadonatúj arcával.

Leggyakrabban persze nem színházi "karrierjéről" faggatják az orvost, hanem például arról, mitől függenek valójában a betegei. Pontosan ismeri az érzést. Tizenhárom-tizennégy éve kipróbálta majdnem az összes drogfajtát, a heroint is. "Ébredt már úgy, hogy kicsorgott a nyála a lepedőre?" - kérdezi. "Hát ilyesmit érez az ember, amikor be van lőve. Határtalan békességet. Csak van egy bökkenője a dolognak. A szer nélkül ezentúl nem bírja jól érezni magát. Kiszolgáltatottá válik."

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

csillamaci@freemail.hu

(Laszlo Csilla, 2012.11.14 19:19)

Tisztelt Cim!Segitsegre lenne szugsegem,nemtudom uzemel e meg az intezet ?A Lipot?Egy elkeseredett anya....a fiamnak szeretnek talalni egy intezetet ahol kigyogyitanak a drogbol....ha tud valaki ilyet mint a fenti cikkben olvastam kerem jelezze nekem.Dr Csernus Imrevel szeretnem felvenni a kapcsolatot de nemtudom ez hogyan lehetseges!Koszonom!