Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az idegsebészet tárgyköre

Az idegsebészet tárgyköre azokra az idegrendszeri megbetegedésekre terjed ki, amelyek esetében sebészi megoldás, mûtéti kezelés jöhet szóba. Ezért megfelelô elnevezés a sebészi neurológia is.

Az idegsebészeti stúdiumok alapjai:

  • Neuroanatómia
  • Neurofiziológia
  • Neuropathológia
  • Kórélettan 

Szükséges mindazon mûködészavaroknak az ismerete, amelyek akár a szervezet különbözô megbetegedéseivel együttjáró idegrendszeri zavarokat létrehozzák, akár azoknak az egyéb szervrendszeri kórfolyamatoknak a felismerése, amelyek az idegrendszer elsôdleges betegségeibôl származnak.

Ide sorolhatók pl. az ébrenlét és tudat zavarai, amelyek akár toxicus, akár metabolicus, akár idegrendszeri megbetegedés következményei lehetnek.

Az agyhalál diagnosisa a transplantatio fejlôdésével egyre nagyobb jelentôséget kap, és ennek ismerete, mind etikai, mind igazságügyi orvosi vonatkozásai miatt elengedhetetlen.

Az idegsebészet határterületei

Belgyógyászat

  • Szoros együttmûködés szükséges az idegsebészeti betegségben szenvedôk egyéb kísérô betegségei (hypertonia, diabetes mellitus, tüdôbetegségek, pulmonalis embolia, stb.) miatt;
  • A belgyógyászati betegségek és kezelésük idegrendszeri szövôdményei következtében (anticoagulálás-koponyaûri vérzés, hypertonias agyvérzés, cardiológiai betegségekbôl származó agyi embolisatio, stb.);
  • Idegsebészeti mûtétek után fellépô belgyógyászati komplikációk (pulmonalis embolia, cardialis mûködészavarok, pneumonia és septicus folyamatok, stb.) miatt;
  • Az endokrinológia területén a hypophysis daganatai (hormonalis változásaikkal és azok tüneteivel) miatt. A hypophysis adenomák mûtéti eltávolítása után a betegek hormonkiesések miatt substitutiora szorulhatnak, ennek beállítása endokrin osztályon történik.

Szemészet (neuro-ophtalmologia)

A szemnek a koponyában, orbitában való elhelyezkedése, a koponyaûrrel való összeköttetése, valamint a látópálya és a szemmozgató idegek együttese, rendkívül fontos és szoros együttmûködést igényel a szemészet és az idegsebészet között.

  • Papilla oedema koponyaûri nyomásfokozódás, localis compressio (orbita tumor, opticus glioma, meningeoma) vagy localis gyulladás vagy demyelinizációs betegség következtében az egyik legfontosabb tünet lehet.
  • Pupilla átmérô: az anisocoria a nervus oculomotorius károsodása következtében, compressiojakor bír jelentôséggel. Differenciális diagnosztikai szempontból fontos a fiziológiás, mûtéti, farmakológiai hatás miatti és egyéb ritka anisocoria.
  • Külsô és belsô szemmozgások: fontos a n. oculomotorius, n. abducens és n. trochlearis paresisek elkülönítése, a megtartott fényreactiok mellett és fénymereven elôforduló bénulások kórismézése.
  • Többszörös szemmozgató idegkárosodás: fissura orbitalis superior szindroma vagy orbitacsúcs szindroma következtében.
  • Fájdalmas ophtalmoplegia, amelynek okaként gyulladásos elváltozás mellett, intraorbitalis, fissura orbitalis superior területi vagy sinus cavernosus elülsô részébôl származó, valamint a parasellaris regioból származó okai lehetnek.
  • Látótér: A látótér tájékozódó confrontalis- , valamint eszközös, Goldmann perimeteres vizsgálata nagyon fontos felvilágosítást ad a látópálya különbözô localisatiojú károsodásairól, ezáltal a lehetséges okok elkülönítéséhez fontos információt nyújt.
  • Nystagmus, amelynek oka agytörzsi és cerebellaris károsodás lehet, vizsgálata a szemészet és fül-orr-gégészet területére is tartozik.

Fül-orr-gégészet

A neuro-otológia a már említett nystagmus mellett a halláskárosodások jellegét (vezetéses vagy perceptios) képes elkülöníteni.

  • A szédülések okainak tisztázása;
  • A vestibularis functio és a nystagmus vizsgálata;
  • Sérülések esetén létrejövô nervus facialis és nervus vestibulo-cochlearis laesiok diagnosztikája és kezelése.
  • Az acusticus tumorok korai felismerésében és ezáltal minél kevesebb szövôdménnyel történô közös gyógyítása.
  • Koponyaalapi pl. hypophysis, sziklacsont stb. tumorok kezelésében úgyszintén szoros az együttmûködés a fül-orr-gégész és az idegsebész között.

Orthopaedia

A degenerativ gerincbetegségek (spondylosis, spondylarthrosis, porckorongsérv, mozgásszegmentum instabilitások) az idegsebészet és az orthopaedia határterületén vannak, amelyeknek optimális gyógyítása neuro-orthopaediai mûtétekkel idegsebészeti és orthopaed elvek alkalmazásával történhet.

Traumatológia

A különbözû sérülések, amelyek akár polytraumatisatio, akár csak a koponya és a gerinc sérüléseikor az idegrendszert érik, együttmûködést igényelnek a traumatológus és az idegsebész között. Több beavatkozás szükségessége esetén a fontossági sorrend meghatározásához optimális együttmûködés szükséges.

Társszakmák

Szoros az együttmûködés az alábbi társszakmákkal:

  • Psychiátria. Az idegrendszer betegségeiben keletkezô psyches mûködészavarok szakszerû megállapítása, a megfelelô gyógyszeres és psychotherapia;
  • Gyermekgyógyászat. A gyakori gyermekkori idegrendszeri daganatok, hydrocephalusok, és idegrendszeri sérülések kezelése közösen történik.
  • Szájsebészet.

Közvetlen, mindennapos együttműködés van az alábbi szakmákkal:

  • Anaesthesiológia és intenzívtherápia.A mûtéti altatásokon túl, a betegek szakszerû postoperatív kezelése, a respiratios therápia, az életet veszélyeztetô postoperatív szövôdmények kezelése;
  • Neurológia.
  • Neuroradiológia Kimutatja azokat a neurológiai kórformákat, amelyek esetében idegsebészeti beavatkozás szóba jöhet.

Sebészeti neurológia fôbb területei

Neurotraumatologia

Az idegrendszer traumás károsodásaival foglalkozik. Koponya és gerinc traumák, koponyatörések, koponyaûri térfoglaló vérzések, gerinctörések, a gerincvelô károsodásai és mindezek idegsebészeti kezelése a tárgya.

Neuroonkologia

Tárgya az agy, gerincvelô, burkaik és a koponya, valamint gerinc daganatos megbetegedései.

A központi idegrendszer éreredetû bántalmai

  • subarachnoidalis vérzés, aneurysma és más vascularis malformatiok.
  • intracerebralis vérzések
  • occlusiv cerebro-vascularis betegségek.
A koponya és gerincûr gyulladásos megbetegedései
  • tályogok, infectiok, postoperatív szövôdmények

Degeneratív megbetegedések

A gerinc, csigolyák és a csigolyaközti porckorongok degeneratív megbetegedései, a gerinccsatorna szûkülete és a rheumatoid artritis. A craniocervicalis átmenet megbetegedései (neuro-orthopedia).

Az idegrendszer fejlôdési zavarai: Kóros functiok (fájdalom, epilepsia, nem mozgászavarok) befolyásolási lehetôségei

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.