Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szenvedélybetegek személyiségállapota

Terápiás és rehabilitációs esélyfelmérés

A szenvedély maga nem betegség: a személyiség sajátos természetes állapota. Egészségesen is átéljük időszakonként, pl. a szerelemben, az alkotó tevékenységben, amikor az egész személyiséget átható érzelemdús lelkesültség rendkívüli erővel, sokoldalúan mozgósítja kreatív készségeinket, találékonyságunkat. Ez az állapot lehet epizodikus vagy tartósabb meghatározója az egyén életvitelének, járhat konfliktusokkal, de önmegvalósításának természetes motorja. A szenvedélybetegségben hiányzik az érzelmi hangoltságnak a gazdagsága és a tevékenység sokoldalú árnyalt egyedisége, bár a vágy, a viselkedés hasonlóan „szenvedélyesen” intenzívnek látszik. A függőségben egyfajta differenciálatlan, sablonos örömszerzés valósul meg, redukált értelmi, érzelmi és tevékenységi élménymóddal, aminek a felfokozott intenzitása csak pótolja a teljesség hiányát. 

A függőség az egészséges szenvedélyesség torzulása: ennyiben szenvedélybetegség. Valamilyen szer használatának, szokásnak az egyoldalúságát, kizárólagosságát jelenti, a személyiség korlátozottságát, rabságát. A függőség kialakulásakor a hozzászokó személy sokáig nem vesz tudomást a korlátozottságról. A kialakult függőségben azután tovább próbálja tagadni és rendszerint külső kényszerből, nehezen látja be, hogy kóros állapotba került. A leszokást ilyenkor már nagyon megnehezítik a megvonásos tünetek és sokszor komplex kórházi kezelést igényelnek. 

A szenvedélybetegségek hátterében mindig fellelhető a személyiség strukturális és/vagy müködészavara. A beteg személyiségének a pontos és prognosztikus kórrajzi leírása nehezebb, mint a szerhasználat körülményeinek, a tüneti képnek vagy a betegség lefolyásának a részletezése. A pszichiátriai tünetbecslő skálák, kérdőívek tünetcentrikusak, a konstans személyiségvonások pszichológiai tesztvizsgálata az állapotváltozások követésére nem alkalmas. 

Az elvonókúrára kórházba került szenvedélybetegeknél azt látjuk, hogy legtöbbjük hiányt szenved a testiessége megélésében, a szellemiségük korábbi és lehetséges képességeiktől elmarad, a kapcsolataik beszükültek, elsivárulnak, a létmódjuk iránt érdektelenné válnak. "Vészhelyzet" ez, rendszerint többoldalú, személyiség-állapotuk paramétereinek katasztrofális romlása: 

testies közöny, egészség-örömtelenség, érzéki igénytelenség és monotónia, szer-függőség, vegetatív zavar, betegségtudat hiánya, beletörődés, távlattalan (itt és most) élménymód

 szellemi

  •  - értelmi kiüresedés, tompult felfogás, megalvadt érdeklődés, tudati beszükültség
  • - érzelmi fáradtság, sivárulás, sorvadás, felszínesség, elhegesedés, hangulatlabilitás
  • - én-vesztés: fontosság feladása, értékek, vágyak, célok romlása, alkalomvezéreltség

kapcsolatvesztés, magányosodás, öntörvényüség, elzárkózás, alá-fölérendelődés, kötődésképtelenség, agresszió és autoagresszió

lét-érdektelenség: „nincs vesztenivalóm” álláspont, javak, pozíció kockáztatása, parazitizmus, felelősséghárítás, szerep-nivellálódás 

Ezek a zavarok, ha többnyire nem is jelentenek pszichotikus állapotot, komplex farmako-pszicho-szocioterápiát igényelnek. Ehhez szükség van a személyiség állapotának fölmérésére. 

E négy vészhelyzeti kategóriában írjuk le a beteg állapotát a szokványos pszichiátriai tünetekre vonatkozó státuszt kiegészítve. A vizsgáló(k) a négy kategóriában 0-4 ponttal minősíti(k) az állapot súlyosságát. E pontok összesítésével egy rehabilitációs esélyt jellemző viszonyszám képezhető, ami útmutató lehet a prognózis felállításánál, a terápiás folyamat egyes szakaszhatárainál (pl. a kórházi kezelés szükségessége, befejezése, a terápiás kontroll csökkentése vagy kiterjesztése) a terápia és a rehabilitáció stratégiájában. 

Rehabilitációs esélyösszesítés (terápiás, beavatkozásigény szempontjából): 

0-3=önsegítő 4-7=egyszerü 8-12=összetett 13-16=csaknem esélytelen 

A szocioterápia megválasztását, elemeinek, hatótényezőinek célzását is segíti a felosztás: 

Testiesség: szomato- és fizioterápia, pathiás önismeret-fejlesztés, imaginatív,

hedonisztikus, antidepresszív /!/

Szellemiség: kognitív-, önismereti-, biográfiai-, relevancia-analízis, encounter-th.,

hipnózis, pszichofarmakon /!/

Kapcsolati: pár-, család-, csoport th., pszichodráma, munkaterápia

Lét-érdekeltség: terápiás közösség, szerep-, játék-, munkaterápia 

Példaként bemutatjuk H.J.-né (dg.:dependentia alcoholica) kórrajzából a felvételi állapotjelzését, amivel az alábbi szokványos pszichés státuszt egészítettük ki: 

„Pszichés st.: éber, orientált, konvencionális. Feszült, enyhe dysthymia. Norm. tempójú psychomotorium, norm. tempojú, tartalmilag ép gondolkodás. Megtartott morbustudat. Mestico-intell. funkciókban enyhe hanyatlás valószínüsíthető. Suicid tend. nem expl. 

Személyiség-állapot.

Testiessége örömtelen: hanyag küllem, fáradt testtartás, kedvetlen, lusta mozgású. Sztereotíp, igénytelen érzékletiség. Személyes tereinek maradékát keresi. -válságos (3).

Szellemiségében: értelmileg, érdeklődésében beszükült- érzelmi krízis, énes szerep-válság (gyermekkorában kivándorolt apja visszatért). Apjával egymásrautaltságuk felettesén/létérdek döntési konfliktust jelent,érzelmileg ellentmondásos, anyját gyermekként vádolja -kudarcos (2).

Kötődése: gyerekei iránt elfásult. Szakmai közösséghez kötődése jó, aktívabb szerepigénye van, aktuállis kudarccal. -kudarcos (2).

Létérdekeltsége: állását félti, foglalkozási presztizsét tartani igyekszik, de kockáztatja, felelősségtudata egyenetlen, illúziói vannak - egyenetlen (1).

Terápiás rehabilitációs igény: összetett (8). - Mozgásterápia, személyes szerep-strukturáló szocioterápia, egyéni pszichoterápia, kapcsolati kontroll, egzisztenciális stratégia kialakítása, antidepresszív farmakoterápia.” 

A személyiségállapotra vonatkozó megállapítások azért hasznosak, mert kezelés során ezekre vonatkozó változásokat lehet és kell megfigyelni. Természetesen új momentumokkal ki is lehet egészíteni, és a kezelést módosítani. A terápia eredményességét is ezzel lehet mérni. 

A kezelés során az absztinencia beállításának időszakában, a megvonásos tüneteknél elsősorban a gyógyszeres terápia kerül előtérbe. 

Az absztinencia beállításán túlmenően szükséges 

  • - kezelni a testi szövődményeket - farmako- és fizioterápia

  • - feltárni és gyógyítani a pszichés betegségeket a háttérben
    (depresszió, neurózis, szorongásos, kényszeres állapotok, konfliktus-reakciók)

  • - farmako- és pszichoterápia

  • - mentális és pszichikai funkciókat javítani, gyakoroltatni

gyógyfoglalkoztatásban, terápiás csoportközösségben

  • - pszicho - szocioterápia

  • - gondozásra programot javasolni - tercier prevenció, rehabilitáció

Az absztinencia stabilizálásakor a személyiségromlás javítását kell elérni, az erre irányuló szocioterápiának nagyon sokrétünek kell lennie: 

  • - szenzo-motoros élménystrukturálás (mozgás-, tánc-, kreatív th.)

  • - foglalkoztatás, munkaterápia

  • - kommunikációs tréning

  • - kognitív- és viselkedésterápia

  • - önismereti életút-, életmódelemzés és programozás

  • - csoportterápiák, közösségi szerepgyakorlás

  • - közösségi öngyógyítás a részvétel és egymásrahatás tudatosításával

A jól strukturált sokrétü szocioterápia megvalósításának számos feltétele van. Osztályunkon ezeknek bizony híjával vagyunk, Ha nem is mindig és együttesen, de a következő tevékenységeket végezzük osztályunkon: 

A kiskovácsi szocioterápiás rendszer: 

TERÁPIÁS FOGLALKOZÁSOK

  • Gyógytorna (egyéni)

  • Mozgásterápiás csoport (nyílt)

  • Relaxációs csoport (kötött)

  • NADA fül-akupunktúra (nyílt)

  • Manu-mentál th. csoport (kötött)

  • Zenés festés (kötött)

  • Aktív zeneterápiás csoport (kötött)

  • Irodalmi csoport (kötött)

  • Játék csoport (nyílt)

  • Dramatikus csoport (kötött)

  • Spirituális (Biblia-) csoport (kötött)

  • Szobanővér csoport (kötött)

MUNKATERÁPIA

  • Takarítás (belső, külső

  • Tálalás (belső, külső)

  • Segédmunka (külső)

  • Konyha (külső)

  • Kreatív (külső)

  • Ipari (külső)

BETEGEK ÖNTEVÉKENYSÉGE

  • Holdvilágárok AE Klub

  • AA ismertető csoport

  • Alkalmi rendezvények

  • Kirándulások

  • Sport

  • Pénteki teadélután

BIZALMI TESTÜLET 

NAGYCSOPORT 

SZUPERVÍZIÓ

Mikor szükséges a kórházi elvonó kezelés (akut és krónikus toxikus szomatikus és vegetatív krízisállapotokon, pszichotikus szövődményeken kívül)? A következő szempontok szerint mérlegelhetünk:

 

Járóbetegellátás Kórház

  • megvonásos tünet 0-enyhe kifejezett

  • testi-szellemi zavar enyhe súlyos

  • együttmüködés jó vállalja

  • kontroll belső külső

  • konfliktuskezelésben aktív képtelen

  • prognózis esély van esély van

  • ki motiválja miért miért

A szenvedélybetegek kórházi kezelésének eredményei általában rosszak. A kórházból távotzottak tübbnyire visszaesnek, sokan ugyanoda vagy másik kórházba járnak vissza. A „forgóajtó” müködik az addiktológiában is! 

Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy

  • - több éves, évtizedes zavarokról van szó

  • - a kórházba rendszerint a legsúlyosabb esetek kerülnek

  • - a motiváció és együttmüködés nem valódi

  • - sokszor csak sokadik kezelés eredményes (sokmenetes ebben a ringben is a küzdelem)

  • - a kórház után elmarad a gondozás

  • - a szociális feltételek hiányoznak a beteg sikeres megküzdésének

A szenvedélybetegeknél mindig van zavar a szociális rendszerében is - ezt nem orvosi ellátáson kell számon kérni! Fontos, hogy meg tudjuk ítélni, mikor, mit lehet elérni és ne csalódjunk, ha többre vállalkoznánk! 

Mindenesetre a rendszerek (alap - szak - fekvőbeteg - szociális ellátás) összehangolásával sokat lehet javítani betegeink sorsán. A kapcsolatok ápolása, a kölcsönös véleménycsere betegeink és a magunk mentálhigiénéje szempontjából is hasznos! 

 

 

                                           

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.